06/20110
Miért könnyebb minden, ha elmondjuk?
Egyik nap elgondolkoztam egy érdekes dolgon. Ami lehet, hogy másnak egyáltalán nem az, ám én mégis úgy gondolom, megér pár sort. Tegyük fel, valami rossz történik velünk, sőt annyira rossz, hogy még sírunk is miatta, letörtek, szomorúak leszünk stb. Miért van az, hogy sokkal könnyebb lesz minden, és felszabadultabbnak érezzük magunkat, ha elmeséljük valakinek? Azzal, hogy elmondjuk, nem oldódik meg a problémánk. Egyszerűen csak annyi, hogy kibeszéljük magunkból, és már más is tud róla rajtunk kívül. Tulajdonképpen azt se mondhatjuk, hogy leveszi rólunk a terhet. Nem tud mindig segíteni bármennyire is szeretne. Oké, aláírom, vannak olyan kis dolgok, amiben egy sima kis baráti tanács mindent megold. Ám ha valami olyan történik, amit tényleg csak mi tudunk megoldani, vagy esetleg valaki, aki közel áll hozzánk balesetet szenved és akár bele is hal. Végig hallgatja, és nem tud tenni semmit. Nem isten, hogy bármit megtehet. Szimplán csak érezteti velünk, hogy mellettünk áll. Ez lenne a kulcs? A tudat, hogy valaki biztos, hogy bármi történjen, rá bármikor számíthatsz? Ez a megoldás? Minden bizonnyal igen...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.