04/20110
Az élet nehéz.
Többet szeretnék, de még nem lehet. Nem jött el az ideje. Én nem kérek túl sokat, és egyébként is ráérnek szép lassacskán a dolgok. Nem siettetem. Szerencsére már sokkal türelmesebb vagyok, mint régen. Sokat változtam. Idő kell még. Nem túl sok, de mégis megőrjít a várakozás. Sok minden van, ami jó ebben az "egészben", és ezekkel együtt vannak rossz dolgok is. De hát ez teljesen természetes. Ahol jó van, ott rossznak is kell lennie. El kéne döntenem, mit is akarok valójában az élettől… Miért küzdjek a végsőkig? Mi az, amit (vagy akit) igazán, tényleg teljes szívvel meg akarok szerezni? Magaménak akarom tudni. Nem érem be az átlaggal. Ezt értem mind az álmok, munka, csajok és egyebek terén. Válogatós vagyok, beismerem, de legyen ez a legnagyobb hibám, szerintem... Mi van akkor, ha az, amit annyira nagyon keresek, mindvégig előttem volt? És mind a mai napig nem vettem észre? Az élet nehéz. És benne JÓL élni, az időt JÓL kihasználni, még nehezebb...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.