Csinálj csodát

Ritkán van, hogy ilyeneket írok, de ha mégis, akkor nagyon... :) Ott ült a sötétségben. Ott ült a sötétségben. Várt. Nem tudta kire, vagy mire, de várt. Semmiféle nesz nem törte meg a nagy csendet. Nézte a földet, és gondolkozott. Vajon most mi tévő legyen? Mihez kezdjen?…

Én ezt már nem bírom. Próbáltam elfelejteni, de semmi. Egy időre eltűnt, és nem jött elő ez az érzés. Örültem neki, hogy az elmúlt időben mikor láttam, és beszéltem vele, tudtam őt annak tekinteni, aminek kell. Ez így is volt elég sokáig. Ma pedig újra előjött egy álom...…