Csinálj csodát

Tehát így telnek a napjaim.

Kemény ez a hét. Először is azért, mert csinálják a házunkat. Beázott a szobám, meg egy kicsit a nappalink is. Mivel apám ezzel foglalkozik, ezért neki is állt ínyektálni, majd jöttek a festők és elkezdték az ő munkájukat. Úgy volt, hogy szerda este lesz kész. Annyira ügyesek, hogy kiderült, hogy csak hétvégére lesznek készen. Anyám kicsit feszült lett, mivel a fél lakásban nem lehet élni se semmi. Csak a húgom szobája, a hálószoba és a fürdőszoba ami jó. Mivel a szobámba annyira tudok bemenni, hogy új ruhát vegyek ki a szekrényemből (semmi mást, még sulis könyveket se), ezért a hetet a mamáméknál töltöm. Nem is lenne rossz, de olyan film/net/zene hiányom van már.. :/ Meg barátokkal is alig tudok beszélni, max akkor, ha találkozom velük délutánonként.

Más téma. Voltam dolgozni kedd éjszaka, meg szerda délelőtt. Kedden A Budakeszi Tescoba voltam leltározni. Szereztem pár új havert, meg ott volt velem Bobby is, szóval elég jó volt a hangulat. Annak ellenére, hogy 12 óra volt, elég hamar lejárt. Szerdán pedig a papírgyárba voltam, ami borzalmas volt, és nem azért mert nehéz a munka. Épp ellenkezőleg. Nagyon könnyű. A rossz az, hogy rendkívül unalmas, ha nincs veled senki (és márpedig nem volt velem senki, csak két öreg nyanya) és egész délelőtt egyhelyben kell állni. De nézzük a jó oldalát. Kapok érte pénzt, és nem kell suliba menni. :)

Tehát így telnek a napjaim.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.